Évek óta gondolkozom a vissza nem térítendő támogatások racionalitásán.  A cégeladást általában nehezítik, mert megkötik a befektető kezét a cég átszervezésében és az önrészt a cégértéket csökkentő hitelek finanszírozzák.  Az állam részéről is megkérdőjelezhető, hogy az adófizetők pénzét magáncégeknek adják.  Ugyanakkor nem helyi mutyi-találmányról van szó, a pályázati pénzeket uniós programok finanszírozzák.  Mi ebben a turpisság?

Nézzünk egy példát.  Búza Zrt. malomipari vállalat 300 millió forint beruházási támogatást nyer kapacitásbővítésre.  A folyósítás feltétele 30 új munkahely teremtése és 50% „önrész” biztosítása.  Az önrészt (300 millió Ft) a bank finanszírozza 10%-os kamaton.  A hitel fedezete a megszerzendő eszközök, a termelt készletek és árbevétel engedményezés, praktikusan a teljes vállalkozás.  A beruházás 20%-kal növeli a vállalat árbevételét.

A megnyert pályázat egy EU-s malomipari fejlesztési program része.  Búza Zrt. versenytársai: Rozs Zrt. és Árpa Zrt. látják, hogy riválisuk modernizál, nem akarnak lemaradni, ők is pályáznak, nyernek és beruháznak. A malomipari szektor eszközállománya 1,8 milliárd forinttal, eladósodottsága 900 millió forinttal, kamatterhe évi 90 millió forinttal nőtt.

6 hónappal később, Búza Zrt., Rozs Zrt. és Árpa Zrt. új malmai őrölni kezdenek. A vadonatúj német malmokon őrölt liszt prémium minőségű, de a láncok több helyről is be tudják szerezni és lenyomják az árakat.  A termelők a munkahelymegőrzés és a kamatfizetés kényszere alatt kénytelenek „játszani”. Sajnos, a magasabban pozícionált termékek kannibalizálják a szintén szereplőink által gyártott hagyományos liszteket.

Ki nyert ezen az üzleten?  A bankok megkapják a kamatot, de nőtt a kockázatuk, mert nagyobb árbevételű, de azonos nyereségű cégeket finanszíroznak, több pénzzel.  A vállalkozók és vállalataik nagyobb terhet cipelnek, de nem keresnek több pénzt.  A nyertes az állam, mert több béradót és iparűzési adót és minimum társasági adót kasszírozhat az árbevétel növekedés miatt. A vállalkozót a „vissza nem térítendőség” mézes madzagjával a jövőbeni adóbevételek béranyjává tette…