Adót fialó béranya
2012. február 9.Évek óta gondolkozom a vissza nem térítendő támogatások racionalitásán. A cégeladást általában nehezítik, mert megkötik a befektető kezét a cég átszervezésében és az önrészt a cégértéket csökkentő hitelek finanszírozzák. Az állam részéről is megkérdőjelezhető, hogy az adófizetők pénzét magáncégeknek adják. Ugyanakkor nem helyi mutyi-találmányról van szó, a pályázati pénzeket uniós programok finanszírozzák. Mi ebben a turpisság?
Nézzünk egy példát. Búza Zrt. malomipari vállalat 300 millió forint beruházási támogatást nyer kapacitásbővítésre. A folyósítás feltétele 30 új munkahely teremtése és 50% „önrész” biztosítása. Az önrészt (300 millió Ft) a bank finanszírozza 10%-os kamaton. A hitel fedezete a megszerzendő eszközök, a termelt készletek és árbevétel engedményezés, praktikusan a teljes vállalkozás. A beruházás 20%-kal növeli a vállalat árbevételét.
A megnyert pályázat egy EU-s malomipari fejlesztési program része. Búza Zrt. versenytársai: Rozs Zrt. és Árpa Zrt. látják, hogy riválisuk modernizál, nem akarnak lemaradni, ők is pályáznak, nyernek és beruháznak. A malomipari szektor eszközállománya 1,8 milliárd forinttal, eladósodottsága 900 millió forinttal, kamatterhe évi 90 millió forinttal nőtt.
6 hónappal később, Búza Zrt., Rozs Zrt. és Árpa Zrt. új malmai őrölni kezdenek. A vadonatúj német malmokon őrölt liszt prémium minőségű, de a láncok több helyről is be tudják szerezni és lenyomják az árakat. A termelők a munkahelymegőrzés és a kamatfizetés kényszere alatt kénytelenek „játszani”. Sajnos, a magasabban pozícionált termékek kannibalizálják a szintén szereplőink által gyártott hagyományos liszteket.
Ki nyert ezen az üzleten? A bankok megkapják a kamatot, de nőtt a kockázatuk, mert nagyobb árbevételű, de azonos nyereségű cégeket finanszíroznak, több pénzzel. A vállalkozók és vállalataik nagyobb terhet cipelnek, de nem keresnek több pénzt. A nyertes az állam, mert több béradót és iparűzési adót és minimum társasági adót kasszírozhat az árbevétel növekedés miatt. A vállalkozót a „vissza nem térítendőség” mézes madzagjával a jövőbeni adóbevételek béranyjává tette…